Mi is az a Gyógynövény Jóga?

„NÖVÉNYI ASPIRIN”-ek: fájdalomcsillapítás természetesen

2017. október 24. - Gyógynövény Jóga

Azokat a növényeket, melyeknek hatóanyaga szalicin, „növényi Aspirin”-eknek nevezünk. Miért? Ha az ASPIRIN előállításának történetére gondolunk (lásd alább), egyértelmű a válasz. Nézzük meg, hogyan függnek össze ezek a növények az egyik legismertebb láz-és fájdalomcsillapító valamint gyulladáscsökkentő gyógyszerrel.

1.      Fehér Fűzfa

 

Hasznos rész: kéreg

 

Története: Már Hippokratész is ismerte. Az egyik művében ugyanis fűzfakéregből készült lázcsillapítóról ír. A fájdalmára a természetben gyógyírt kereső ember már évezredekkel ezelőtt felfedezte, hogy a szalicilátokat tartalmazó növények enyhítik kínját. Az emberiség évszázadokon át az elporított fűzfakérget használta fájdalom- és lázcsillapításra.

1828 körül egy müncheni gyógyszerészprofesszor (Johann Buchner), a fűzfa főzetéből keserű, sárgás anyagot vont ki, s ezt a fűzfa latin neve (salix) után „szalicin”-nek nevezett el. Egy évvel később Henri Leroux tiszta, kristályos „szalicin”-t állított elő. Az ASPIRIN elő-vegyülete ugyan a fűzfa kérgéből származott, de az első ASPIRIN-t mégis egy másik növényből, a legyezőfűből állították elő.

 

2.      Legyezőfű

 

Hasznos rész: levél, virág

 

Története: Felfedezték, hogy a legyezőfű virágrügyei ugyanazt a vegyületet tartalmazzák (szalicin), mint amit korábban a fűzfa kérgéből izoláltak és a legyezőfüvet használva könnyebben jutnak hozzá. A réti legyezőfüvet akkor még „Spirea ulmaria”-nak nevezték. Innen ered a szalicilsav régi neve: spirsav és az ASPIRIN elnevezése: Acetil (A) + Spirsav (Spirin). A vegyészek a mai aszpirin hatóanyagát az acetil-szalicilsavat a legyezőfűből kivont szalicilsavból állították elő.

 

Miért nem szalicilsav maradt a fő hatóanyag? Miért acetil-szalicilsav?

 

A szalicilsavnak kellemetlen íze és mellékhatásai voltak: gyomorirritáció, hányinger, hasmenés, vérzés, fülzúgás. Az acetil-szalicilsav előállításával a hatást megtartva a mellékhatásokat akarták lecsökkenteni. Mivel az anyag változás nélkül haladt át a gyomron és csak az alkálikus bélnedvben bomlott el, alkalmazásakor nem léptek fel a kellemetlen mellékhatások.

 

Az ASPIRIN előállítása:

 

Az ASPIRIN hatóanyagát, az acetil-szalicilsavat 1853-ban Charles Gerhardt, a Montpellier-i Egyetem kémiaprofesszora állította elő elsőként, ám túlságosan körülményesnek találta az eljárást, ezért nem kísérletezett tovább a vegyülettel. Mérföldkőnek számított, amikor Felix Hoffman 1897-ben előállította az acetil-szalicilsavat. 1894-ben Hoffmann állást kapott a Bayer cég elberfeldi tudományos laboratóriumában. Itt Eichengrün, a gyógyszerészeti tudományos részleg vezetőjének irányításával, fájdalomcsillapító hatású szalicilátokkal kezdett foglalkozni. A kutatási indíttatás lehetett véletlenszerű és talán abból eredt, hogy Hoffmann apja reumás volt és nehezen tolerálta az akkoriban használatos, gyomornyálkahártyát izgató nátrium-szalicilát készítményeket. Röviddel a szalicilsav ipari előállítása után számos szalicilsavsó, köztük a nátrium-szalicilát is megjelent a kereskedelemben. Ámde, a legjobb gyógyászati eredményeket a szalicilsav acetilezett származékával érték el. A Bayer cég új gyógyszere 1899-ben piacra került.

 

[Forrás: Dr. Stájer Géza: a kígyó metamorfózisa. Magyar Gyógyszerészeti Társaság, Budapest, 2002.; Michael Castleman: Gyógynövény Enciklopédia]

A bejegyzés trackback címe:

https://gyogynovenyjoga.blog.hu/api/trackback/id/tr2113067106

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.