Mi is az a Gyógynövény Jóga?

Párlat, meleg főzet, hideg főzet készítése

2017. február 19. - Gyógynövény Jóga

A gyógynövényeket általában párlat vagy meleg főzet formájában alkalmazzák. A legnagyobb különbség az, hogy a párlat kis lángon forralással készül, míg a meleg főzet esetében a vizet forráspont alatt kell tartanunk.

 

Párlat (kvatha): Általános szabályok: 1 rész szárított gyógynövényhez 16 rész vizet kell számolni. Ez azt jeleni, hogy 1 g gyógynövényhez 16g vízre van szükség párlat esetében. Kb. 14 grammnyi gyógynövényenként 1 csésze víz szükséges (1 csésze kb. 224 g). A gyógynövényeket kis lángon forraljuk, amíg a víz eredeti mennyiségének negyedére párolog. Ezután leszűrjük, és a folyadékot használjuk. Ez az eljárás több órát vesz igénybe, de készíthetünk közepesen erős párlatot is, ha a gyógynövényeket a víz felének elpárolgásáig főzzük. Még rövidebb idő, de gyengébb párlat, ha a víz háromnegyedét meghagyjuk. A párlatot még úgy tudjuk erősíteni, ha nagyobb mennyiségű gyógynövényt adunk ugyanannyi vízhez.  

Párlat készítést általában gyökerek, szárak, kérgek vagy gyümölcsök esetén alkalmazzák, mivel a keményebb részek hosszabb főzési idő alatt bocsájtják ki magukból a hatóanyagokat.

 

Tejes párlat: A párlatok éppúgy készíthetők tejjel mint vízzel. Klasszikus módszer: 1 rész gyógynövény, 8 rész tej és 32 rész víz. A keveréket kis lángon forraljuk, amíg az összes víz el nem párolog. Pl.: 28g gyógynövényhez 1 csésze tejet és 4 csésze vizet használjunk. Porok esetében kevesebb vizet használjunk, hogy közvetlen tejes párlatot készítsünk belőlük. A tej növeli a gyógynövények erősítő, tápláló hatását. Pl.: ashwagandha, shatavari esetében kiváló a tejes párlat. Hűtő hatást tudunk vele elérni. Kiegészítője a hevítő, pikáns gyógynövényeknek. Nyugtató hatás erősítését érhetjük el vele pl.: a gotu kola vagy a szerecsendió esetében.

 

Meleg főzet (phant): A gyógynövények és a víz aránya egy a nyolchoz. Pl.: 28g gyógynövény szükséges egy csésze vízhez (1 csésze kb. 224 g). Meleg főzet esetén a gyógynövényeket forrásban lévő vízhez adják és maximum 12 óráig minimum 30 percig pihentetik. Attól függően milyen erősségű főzetet szeretnénk készíteni. Ezután leszűrjük, és a folyadékot használjuk.

Általában a növények leveléből, virágából illetve a lágy szárú növényekből készítenek meleg főzetet. Aromás növények, fűszernövények esetén ez a jó, mivel a forralással elbomlanak az illóolajok. Ha forráspont alatt tartjuk a vizet, ezek az aromás gyógynövények is főzhetők hosszú időn át. Ez akkor fontos, ha gyökereket virágokkal vagy levelekkel kevernek. Úgy is lehet, hogy a kényesebb, lágyabb részeket a párlás későbbi szakaszában adják hozzá.

 

Hideg főzet (hima): a gyógynövényeket hideg vízben áztatjuk. Általában ez több időt vesz igénybe, mint a meleg főzet. Legalább egy órát. Legjobb éjszakára beáztatni a gyógynövényeket. Ez a módszer a kényes és aromás növényeknél szükséges, illetve ha hűtő hatást szeretnénk elérni. Pl.: hibiszkusz, jázmin, menta és szantálfa esetében. Porok esetében hideg főzetet alkalmazzunk, hogy kiengedjék magukból a maximális hatóanyag mennyiséget.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://gyogynovenyjoga.blog.hu/api/trackback/id/tr3612272345

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.